Ahogyan vártuk a Star Wars világa főnix módjára reppent fel a mozivászonra. A stúdió nem csak tavaly hanem idén is meglepett minket egy alkotással advent idejére.

 A Zsivány egyes szívszorongató sztorivá sikeredett. Az előző évi Ébredő Erő, ami kapott hideget meleget a kritikusoktól és a nézőktől is, elérte azt, hogy megborzongjak a film minden egyes képkockáján. Ezt sajnos most nem éreztem. Úgy gondoltam egy teljesen átlagos blockbusterre ülök be, annyi különbséggel, hogy ez most a mindenki által jól ismert Galaxisban fog játszódni.

A cselekmény tökéletesen kitölti az űrt a Sithek Bosszúja és az Új remény között. Az “Egy Star Wars történet” teljesen jogos, mert tényleg ezzel találkozhatunk.

A Spin-off jelenség:

   A stáblista kezdetekor villant be a kép, hogy az utóbbi két mozifilm amihez szerencsém volt, meglehetősen formabontóra sikeredett hiszen a Spin off filmek egyre csak szaporodnak. ( Ha még nem találkoztál a Spin off kifejezéssel itt egy kis magyarázat: Egy fiktív univerzumban játszódó főszál mellett futó történet, ami azon kívül, hogy ugyanabban a világban van, nem minden esetben van köze a főszálhoz)

    Egy hónappal ezelőtt még a Harry Potter nélküli Varázsló-világra figyeltem, most pedig a Jedik és Sithek párharca nélküli Star Wars kapta el a tekintetem. Kihagyták a világból azt, ami anno naggyá és sikeressé tette mindazt. Vakmerő tettek.

    Ezt a jelenséget fel lehet úgy fogni mint egy olyan szendvics, ami csak két kenyérből áll és fel lehet fogni egy svédasztalként is. Furcsa hasonlat tudom, de talán ez áll a legközelebb a valósághoz. Nem egy fix témát kapunk, hanem a világot szélesítik és ismerhetjük meg jobban. Persze az sem marad el, hogy a régi arcok vissza ne kacsintsanak. 😉

Nem egy “kiválasztott” fiatal körül forog minden és nem különleges hősöket láthatunk, hanem hétköznapi embereket, akik valamilyen furcsa módon belecsöppennek az események sorozatába és csak próbálnak önmaguk maradni és a szívük szerint cselekedni. Az, hogy mire figyelünk a világból, az már csak rajtunk múlik.

Beleláthatunk a Birodalom és a Lázadók rendszere mögé, mindkét oldalon ott vannak a csapaton belüli viták és ellentétek. Megismerhetjük a háborút, ami még csak most kezd kiteljesedni és

Az első benyomás:

  Őszintén bevallom, hogy amikor az első előzetest láttam eldöntöttem, hogy nem nézem meg moziba, majd talán tv-ben, vagy valakitől kölcsönkérem a dvd-t. Nem győzött meg, mert azt láttam, mintha csak lemásolták volna az előző részeket. Egy erős nő, egy laza pisztolyos fickó, egy  magas segítő (jelen esetbe robot). Nekem ez jött le elsőre, de örömmel jelentem, hogy kellemesen csalódtam!

A történetről:

  A film a Sithek bosszúja után egy kicsivel veszi fel a fonalat. Egy jelenet után már ugrunk is nagyjából 15 évet és azonnal belevágnak a történet közepébe. A karakterek jól vannak bemutatva, a színészek pedig jól hozzák a nem túl komplex de nem is a végletekig lebutított és egyszerűsített figurákat.

Érdemes odafigyelni az arcokra és a lényekre, mert nagyon pöpec mind a maszkos mind a számítógépes utómunka. A főszereplőnek a motivációját és hozzáállását teljesen valószerűnek éreztem és ilyen szempontból a többieknél sem panaszkodhatok. A többi szereplő is érdekes háttérrel rendelkezik, amiről sok esetben sajnos nem sokat tudhatunk meg.

A történetszál teljesen rendben van és hozza a szokásos indokolatlan és logikátlan Star Wars elemeket, például a szerencsétlenül botladozó lépegetőket, random levegőben lógó állványokat és kapcsolókat. Nagy örömömre még a Rohamosztagosok se tanultak meg célozni. 😀

A karakterek mindeközben jól  lavíroznak a komoly és a vicces, könnyed beszólásokkal, de a drámai pillanatokat sose rontják el idétlenségekkel, mint a Baljós árnyakban. Őszinte tud a maradni a mosoly és nem válik kínos feszengéssé a poénkodás..

  Ami még mindig szokatlan nekem, hogy egy fénykard se tűnik fel a filmben, egy erővel bánni tudó ember se ugrik be a képbe. Najó…kivéve Darth Vader. Akinek a jelenetei zseniálisak. Főleg az utolsó pár perc.

Összegzés:

  Nem tudom elégszer megmondani milyen pozitív élmény volt, hogy jól sikerült a Zsivány Egyes. Bevallom nektek, hogy én az Ébredő Erőt is boldogan nézem, és nekem az is tetszett, legalábbis bizonyos elmei de a jelenlegi alkotás kétséget kizárólag rendben van!

  Tökéletes eredetsztori a légierő egyik szakaszához ( Nem tudod miről beszélek? Nézd meg a IV. részt! 😉 ), a befejezés egyszerre könnyfakasztó és brilliáns, az utolsó jelenetben pedig boldogan mosolyogtam.

  A történetszál mellett a látvány is zseniális, minden élethű, hihető és amiért hálával tartozok, hogy magaménak érzem a galaxist. Nem úgy mint egy jedi, vagy valami fő karakter, hanem mint egy teljesen átlagos ember. Valahogy ezt nem tudta eddig egyetlen Star Wars se éreztetni.

  10/8 a Zsivány egyes, mert nem érte el nálam azt a borzongást és kisfiús rajongást, amit az előző Star Wars film. Ezenkívül jó volt látni a régi arcokat, de az utómunkák eléggé mű hatásúvá váltak. (Tarkin az egyik a másik titok 🙂 ) Szeretnék jobban belekötni de nem tudok.         

Ennek fényében már lehet, hogy jobban várom a következő filmeket, többek közt a Han Solo spinoffot is. Kérlek…ezek után ne hagyjatok csalódni…